Környezetbarát megoldások

A szélenergia ipar napjaink legdinamikusabban fejlődő megújuló energiát alkalmazó technológiája. Az elv viszonylag egyszerű, a mozgó légtömegekből forgási energiát nyerni, majd generátorokkal ebből villamos energiát termelni. A szélturbinák mérete és kapacitása látványosan növekszik, Európa nyugati tengerpartjain és a part közeli vizekből elképesztő sebességgel bukkannak fel a szélparkok, de Budapestről elég csak Bécsbe autózni, a határt elhagyva rögtön szemünk elé tárulnak a jókora fehér tornyok.

A szélturbinák szélerő függvényében termelik a villamos energiát. Eleinte, ahogy élénkül a szél, úgy nő a termelt villamos energia is, egészen kb. 7 m/s -os (kb. 25 km/h) szélerőig. Ebben a szélben „érzi legjobban magát” a turbina, ettől az értéktől ha tovább erősödik a szél, a termelt villamos energia szintje is csökken, és kb. 20 m/s -os (72 km/h) szélben a turbina már nem termel villamos energiát.

Ha csökken a szélenergia, a hálózatba bevitt energiát hagyományos erőművekkel kell pótolni. Az erőművek felterhelése időigényes feladat, és ha nem tudják elég gyorsan kipótolni a hiányzó szélenergiát, akkor a villamos energiahálózat összeomlik. A hálózati stabilitás megköveteli a tartaléknak a képzését (spinning reserve). A gyors pótlás érdekében a hagyományos erőműveket úgy kell készenlétben járatni, hogy a kieső energiát bármikor pótolni tudják. A növekvő tartalékolási kényszer miatt a szélenergia alkalmazása nem csökkenti a CO2 kibocsátást.

A extra-nagyfeszültségű hálózatba kapcsolt szélturbinák egyszerre, akár egy egész régióra kiterjedő területen is leoldhatnak ez Németországban többször is előfordult , ennek eredményeként az így kieső, akár 3000 MW-ot egyik pillanatról a másikra pótolni kell hagyományos forrásokból.

A szélturbinák teljesítménye

A szélturbinák egy jellemző paramétere a terhelési faktor (load factor) más néven kapacitási tényező (capacity factor). Ez az érték ideális körülmények között – jellemzően, ha a szél sebessége állandó és kb. 50 km/h – 100%. A gyártók jellemzően ezt az értéket adják meg, és gyakran lehet olvasni olyan tudósításokat, hogy a gyártó által megadott teljesítményadatot felszorozzák a turbinák számával, és kijelentik, hogy ez a szélerőmű park teljesítménye. Például, ha egy turbina 1MW-os, és telepítésre került 25 turbina, akkor a farm teljesítménye 25 MW. Ez akár igaz is lehetne, ha a szélerő folyamatosan ideális lenne, de nem ez a jellemző. A 25 MW a farm maximális teljesítménye.

Ironikus kissé, de erős szélben a szélturbinákat le kell állítani, hogy ne rongálódjanak meg, és ez legalább 25%-kal csökkenti a fenti faktort. További 20-30%-os csökkenést okozhat a jellemzően off-shore turbináknál jelentkező só lerakódás a turbina-lapátokra.

A gyár által megadott 100%-os terhelési faktortól a gyakorlati értékek jelentősen eltérnek, Dániában például ez a faktor 16.8% volt 2002-ben és 19% 2003-ban, de például 2003 februárjában 6000 turbinánál ez az érték 0%-on stagnált egyrészt a szélmentes időszak, másrészt technikai okok miatt.

Forrás:
www.kekenergia.hu
Non-profit megújuló energiákat ismertető oldal 

Szélenergia hasznosítás

A légkör alsó rétegeiben végbemenő légáramlást - a szelet - a Nap sugárzó energiája hozza létre. A napsugárzás a Föld felületét érve elnyelődik és átalakul hővé. Az így keletkező hő nagy része kisugárzódik és a légkört melegíti fel. A felszálló meleg levegő helyébe a hidegebb levegő áramlik.

A trópusi területeken felmelegedő légtömegek a sarkok felé veszik útjukat (ez a magassági szél az antipasszát). A sarkok felé haladó légtömegek pályája a Föld gömbjéhez igazodva fokozatosan leszűkül, és miközben lehűl, a nyomásuk és súlyuk megnő. A leszálló hideg légtömegek a földfelszín közelében az egyenlítő irányába haladnak a trópusok irányába, ezt nevezzük passzátszélnek.
Az egész Földet átfogó légáramlások mellett találhatók ezeknek a leáramlásaik illetve a helyi esti-nappali eltérő áramlatok, vagy a tenger felől a szárazföld felé tartó áramlatok.

A szélenergia alkalmazása

Majdnem minden történelmi korban használták a szélenergiát. Németországban már a tengeri áramlatok 2,5% -át hasznosítják a szélerőművek segítségével. - és ez a tendencia folyamatosan emelkedik. 

A tengerre telepített szélerőműveknek, az ún. Offshore-szélerőműveknek mintegy 40% -kal magasabb energiahozama van, mint a szárazföldre épített szélerőműveknek, s fontos szerepet játszanak az éghajlat védelmében.

A megújuló energiaforrások fontos szerepet játszanak a jövő energiaellátásában. A vízerőművek és a szélerőművek már ma is a gazdaság fontos részei. A szélerőművek az utóbbi 10 évben óriási fejlődésnek indultak.

A tengerre telepített szélerőművek, az ún. Offshore szélparkok Dániából indultak útnak. Mivel a tengeren nagyobb a szélerősség, 40%-kal több energia nyerhető ki, mint a hasonló elven működő tengerparti erőműveknél.

Az offshore - szélerőművek építése napjainkban 60%-kal drágábbak, mint a szárazföldi erőművek. Ennek az az oka, hogy a kinyert energiát csak nehezen és drágán tudják a hálózati ellátáshoz hozzákapcsolni. A kisebb szélparkok, melyek a parttól nagy távolságra helyezkednek el, és mély vízben állnak, drágák. 

Forrás:
www.kekenergia.hu
Non-profit megújuló energiákat ismertetõ oldal