Modern életvitelünknek egy sajátosan káros mellékhatása a környezetszennyezés. Ebbe a fogalomba beletartozik az emberi környezet éppúgy, mint a természeti környezet. Tehát környezetszennyezésnek nevezzük éppúgy a városi környezet szennyezését is, mint a természet károsítását. A környezetszennyezés legfontosabb előidézője az emberiség egyre növekvő energiaigénye. A szennyezések igen sokfélék lehetnek. Lehet fényszennyezés, zajszennyezés, elektromágneses jelszennyezés, károsanyagkibocsátás, hőszennyezés, stb.
A környezetszennyezés csökkentésének többféle módja van. Elsősorban csökkenteni kell a káros anyag kibocsátást, mivel a globális felmelegedés ennek halogatását nem teszi lehetővé. A CO2 kibocsátás felel elsősorban ezért, mivel a CO2 üvegházhatást okozó gáz. A föld felé érkezõ napenergiát nem engedi távozni. A CO2 kibocsátásért elsősorban az energiatermelés és a közlekedés felel. Tulajdonképpen maga a kibocsátás nem okozna problémát, mivel az összes élőlény bocsát ki CO2-t. A baj abból fakad, ha az egyensúly megbomlik a kibocsátott és elnyelt CO2 mennyisége között. Az egyensúly felbomlása onnan ered, hogy a hosszú idő alatt a földkéregben elraktározódott nagy mennyiségű kőolaj, kőszén, földgáz stb. emberi felhasználásra került, ennek elégetése során CO2 kerül a légtérbe. Bizonyos mennyiséget a föld felületén élõ biomassza képes elnyelni, de az emberiség igénye ezt már bőven meghaladta.

Ennek kapcsán egy új fogalom került előtérbe az utóbbi években, a "fenntartható fejlődés". Ez az emberiség fejlődésének azt a módját jelenti, ami hosszú távon fenntartható. Vagyis ahogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1987-es Brundtland-jelentésében szerepelt "kielégíti a jelen igényeit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét, hogy kielégítsék a saját igényeiket".
Tehát a gazdasági és technikai fejlődés környezetterhelő hatásának olyan alacsony szinten tartása, amit a természet hosszútávon jelentős károsodás nélkül elvisel, illetve a nyersanyag- és energiafelhasználás szintjének csökkentése olyan szintre, hogy a jövő generációk ezekből ne szenvedjenek hiányt.
Napjainkban a feltörekvő ázsiai országok nyersanyag és energia igénye olyan mértékben növekedett, hogy a fenntartható fejlődés globális szinten az ő bevonásuk nélkül lehetetlen.
Óriási környezetszennyező hatása van az ipari fejlődésnek, illetve a fogyasztói társadalom megjelenésének. Még a nyersanyaghiány és energiahiány megoldása esetén is, a környezetszennyezés és annak káros mellékhatásai önmagukban elegendőek ahhoz, hogy az emberiség végét okozzák.
A sorozatosan kipusztuló fajok, a rengeteg méreganyag, ami a bioszférába kerül és a globális felmelegedés mind-mind az emberi tevékenység mellékterméke. Ám ezek végső soron magára az emberiségre nézve is halálosan hatnak hosszú távon.
A káros anyag kibocsátás csökkentése, az energiafelhasználás csökkentése és a nyersanyagokkal való takarékoskodás akkor is érdekünk lenne, ha nyersanyag és energia árak várhatóan nem emelkednének a közeljövőben folyamatosan soha eddig nem látott mértékben.
A káros anyag kibocsátás csökkentésének alapvetően két módja van, melyek átfedik egymást. Az egyik, ha az energia felhasználást hatékonyabbá tesszük, a pazarló, korszerűtlen műszaki megoldásokat végleg kiiktatjuk, azokat takarékos modern berendezésekre cseréljük. Ennek folyományaként kevesebb energiára lesz szükségünk. A másik megoldás, ha a felhasznált energiát nem a fosszilis tüzelőanyagokból nyerjük ki, hanem úgynevezett megújuló energiaforrásokat használunk. A megújulás alatt azt kell érteni, hogy a felhasználás és a keletkezés egyensúlyban van (a fosszilis energiahordozók is megújulhatnak pár millió év alatt). A megújuló energiaforrások: nap-, szél-, víz-, geotermikus energia, biomassza. Az igazsághoz tartozik, hogy a szél a napsütés miatt keletkezik. A víz mozgását a napsütés okozza.
A biomassza (nagyon kevés kivételtől eltekintve) a napsütésből keletkezik. Tulajdonképpen a fosszilis energiahordozók is egykori növények, állatok maradványai. Ezért hívják ezeket elraktározódott napfénynek is. A környezetre káros, sőt kifejezetten mérgező anyagok kikerülése a bioszférába, közvetett és közvetlen hatással is bír az emberi szervezetre. Egyrészt a levegő, a víz, és az élőlények szennyezettsége közvetlenül az emberi szervezetre hat. Hiszen belélegezzük a levegőt, megisszuk a vizet, megesszük az élőlényeket. (egy részüket). Közvetett hatásuk pedig az, hogy a biológiai egyensúly felbomlása globális mértékű környezeti katasztrófát idézhet elő. Ami szintén káros az emberekre nézve. A biodiverzitás csökkenése bezárja előttünk azokat a kapukat, amiket esetleg az orvostudomány és a gyógyszeripar előtt nyitna ki egy-egy új gyógynövény felfedezése (újrafelfedezése).
Az manapság már nyilvánvaló tény, hogy az emberiség, még ebben az igencsak természetellenes állapotában is függ a természettől, sőt annak szerves része. Ennél fogva a természet bármely kicsi károsítása is az emberiségre közvetlenül hat. Ezen kívül egyre inkább a gyermekeink jövője kerül veszélybe.
Fotó forrás:
www.mindenaminap.hu
http://hu.wikipedia.org
www.origo.hu