A geotermikus energia, más néven földhő a magmából ered és a földkéreg közvetíti a felszín felé. A hő felszínre jutása az útjába akadó kőzetek jellegétől és azok vastagságától függ. A Kárpát-medence üledékes eredetű, víztározó porózus kőzetekből áll, amik jó hővezető képességűek, hazánk nemzetközi osztályzás szerint is rendesen el van halmozva geotermikus energiákkal.
Egyedi hőszivattyús fűtési módok
A geotermikus energiák alkalmazását "háztáji" kivitelben leginkább hőszivattyúk alkalmazásával lehet megoldani, mert ezeknek az ára már elfogadható, és ezek képesek a pár fokos vízből előállítani melegvizet. A melegvíz a továbbiakban alkalmazható háztartási melegvíz céljára, épületfűtésre, medencék vízmelegítésére, stb..
A hőszivattyú előnye, hogy napsütéstől és évszakoktól függetlenül üzemkész, hátránya, hogy függ a villamos hálózattól és a fűtésdíj harmadát - negyedét a villamos művek csekkjére kell befizetni.
Kézenfekvő és alkalmazott eljárás, hogy a különböző alternatív energiákat együttesen is lehet alkalmazni, például, napkollektort és hőszivattyút. 
Ebben az esetben amíg a napkollektor elegendő hőt tud termelni, a hőszivattyú "takarékra" áll, majd a hőtároló tartályban letárolt melegvíz fogytával első nekifutásra "rásegít" a hőszivattyú a napkollektor által termelt hőre, majd kiváltja azt.
Talajszonda
A talajszondák - mint már nevükből talán kiderült - a Föld mélyebb rétegeibe nyúlnak le, mélységük jellemzően 30 méter és 100 méter között mozog, általában a "dupla U" típusú szondát alkalmazzák ezekben az esetekben. A szondát jó hővezető folyadékkal, például betonittal kell feltölteni.
Körülbelül 15 m mélység alatt a hőmérséklet állandó, az évszakok változása nem befolyásolja.
A felszínre érkező víz hőmérséklete a közvetlen fűtésre még az esetek többségében nem alkalmas, ezért hőszivattyúval kell a hőmérsékletet megemelni.
Forrás:
www.kekenergia.hu
Non-profit megújuló energiákat ismertetõ oldal
Talajkollektor
Körülbelül 1,5 - 1,6 méter mélységbe kell fektetni a PE csövet. A hálózatot sós vagy fagyálló folyadékkal elkevert vízzel érdemes feltölteni és használni, a folyadék áramoltatásához kerengető szivattyút kell alkalmazni. Két méter mélységben a legalacsonyabb (állandó) hőmérséklet 5 °C.
Két méternél mélyebbre nem érdemes lefektetni a csövet, ugyanis nevével ellentétben ("geotermikus") főleg nem a földhőt, hanem inkább a napsugárzásból adódó - felszínközeli - hőenergiát aknázza ki.
Ez a hőmérséklet természetesen még nem elégséges épületfűtésre, ezért hőszivattyúval kell a hőmérsékletet megemelni.
|
Altalaj
|
Kinyerhetõ energia
|
Távolságtartás
|
Mélység
|
Kinyerhetõ energia
|
Megtáplálás
|
|
Száraz, nem kötött
|
10 W/m2
|
>0,8 m
|
1,2 - 1,5 m
|
8 W/m
|
>0,7 m
|
|
Kötött, nedves talaj
|
20 - 30 W/m2
|
>0,6 m
|
1,2 - 1,5 m
|
12 - 18 W/m
|
>0,7 m
|
|
Vizes- homokos, köves talaj
|
40 W/m2
|
>0,5 m
|
1,2 - 1,5 m
|
20 W/m
|
>0,7 m
|
|
Néhány példa talajkollektor alkalmazásra:
Vízszintes elrendezésű talajkollektor:
Spirálisan lefektetett Függőleges elrendezésű
árok-kollektor: árok-kollektor:
Forrás:
www.kekenergia.hu
Non-profit megújuló energiákat ismertetõ oldal
Kútvíz (talajvíz)
A fúrt kút egy geotermikus kincsesbánya, főleg, ha a víz hőmérséklete 7°C-nál magasabb. A kútból merülő szivattyúval lehetséges kiemelni a vizet, amit aztán egyéb célból - például locsolásra - is használhatunk, vagy egy hőcserélőn keresztül adjuk át a hőt a zárt rendszerben kerengetett folyadéknak, ami a hőszivattyúhoz továbbítja azt.
Hőszivattyú alkalmazása napkollektorral
A napkollektorok egyre szélesebbkörű elterjedése okán adja magát a kérdés, hogy össze lehet-e házasítani ezeket a hőszivattyúkkal. Természetesen az ötlet nem új, Németországban már alkalmazzák a gyakorlatban az ilyen jellegű megoldásokat, mint ezt a lenti példa is tanusítja.
A fenti ábráról kiderül, hogy a két fűtési módhoz egy közös tárolótartályt kell alkalmazni. Napsütéses időszak esetén a kollektorok termelnek annyi hőt, hogy a tartályból a hőszivattyú rásegítése nélkül is el lehet látni a háztartást forró vízzel. Borúsabb időszak esetén a hőszivattyú a tartály vizének a hőfokát emeli meg, és ezzel lehet fűteni, fürdeni.
Hulladékhő hasznosítása
Egy másik lehetőség, hogy a fenti elvet alkalmazzuk egy levegő hőből dolgozó sziavattyúval. Ebben az esetben a meleget a távozó WC, fürdőszoba és konyha levegőjébõl vonjuk ki, és a friss levegő eleve a szivattyún keresztül érkezik a lakásba. 
Ilyenkor a háztartási hulladékhőt használjuk az ismételt fűtéshez - a rossz levegőt ezekből a helységekből mindenképpen ki kell szellőztetni, hőtartalmukkal együtt.
Termálvíz alkalmazása
Termálvíz esetén a legegyszerűbb a felhasználása akkor, ha "magától" jön a felszínre, azaz, a mélyben a forró kőzetekre jutó víz részben elpárolog, és az így keletkező túlnyomás veti a felszínre az - általában oldott ásványi anyagokban gazdag - forró vizet.
Hazánkban rendkívül sok felszínre törő termálforrás található.
Ezeknek a vizeknek Magyarországon még csak a részleges kihasználása történik meg, gyógyturizmus (balneológiai) célra.
Ezeket a vizeket, illetve ezeknek a hulladékhőjét rendkívül hatékonyan fel lehet használni.
A termálmezőkről a víz nem minden esetben jut ki a szabadba, ilyenkor a szivattyúzás a megfelelő módszer a felszínre juttatásra. A már kihűlt vizet egy injektoron keresztül juttatjuk vissza a mélybe, így megelőzve forrásunk elapadását.
Ez a módszer meglehetősen költségigényes, ezért minél sokoldalúbban kell élni a rendelkezésre álló hővel. A lakóházaknál "elhasznált" vizet még tovább lehet használni. A visszajutó kihűlt vizet először hőcserélőn keresztül melegíti fel a termálvíz, majd, ha ez nem elégséges, egy hőszivattyú is rásegíthet a hőátadásra.
Természetesen a termálvíz fürdőbeli (részleges) hasznosítására is van lehetőség, ebben az esetben a "kieső" vizet ivóvízzel kell pótolni.
Forrás:
www.kekenergia.hu
Non-profit megújuló energiákat ismertető oldal
