Környezetbarát megoldások

A biomassza a szén, a kőolaj és a földgáz után a világon jelenleg a negyedik legnagyobb energiaforrás. Világátlagban a felhasznált energia 14 %-át, fejlődő országokban 35 %-át biomassza felhasználásával nyerik.

A biomassza valamely élettérben egy adott pillanatban jelen levő szerves anyagok és élőlények összessége.

A biomasszába tartozik:

• a szárazföldön és vízben található, összes élő és nemrég elhalt szervezetek (mikroorganizmusok, növények, állatok) tömege,
• a mikrobiológiai iparok termékei,
• a transzformáció után (ember, állat, feldolgozó iparok) keletkező valamennyi biológiai eredetű termék, hulladék.

Európában a potenciális biomasszakészletek mindössze 15-20%-ának energetikai célú hasznosítása révén, az elsődleges élelmiszer-termelés teljes hőenergiaszükséglete kielégíthető, és a potenciális készletek további 20-25%-ának hasznosításával a vidéki lakosság teljes hőenergia-szükséglete biztosítható.

A Magyarországon keletkező nagy mennyiségű melléktermékek azon részét, melyre a talajerővisszapótlásban, az állattartásban, valamint az ipari felhasználásban nincs szükség, maradék nélkül célszerű lenne energiatermelésre felhasználni, ugyanis a nagy tömegben keletkező maradványok potenciálisan környezetszennyező anyagok is egyben, a főtermék termelésének technológiáját is akadályozhatják esetenként. Ma a keletkezett mennyiség 10%-át sem használják tüzelési célra.

Csoportosítás a biomassza keletkezése alapján:

• Elsődleges biomassza: a természetes vegetáció (mezőgazdasági növények, erdő, rét, legelő, kertészeti növények, a vízben élő növények),
• Másodlagos biomassza: állatvilág, illetve az állattenyésztés fő- és melléktermékei, hulladékai;
• Harmadlagos biomassza: a feldolgozó iparok gyártási mellékterméke, az emberi életműködés mellékterméke.

A keletkező biomassza elsődlegesen élelmiszer, illetve takarmányként kerül felhasználásra, de az utóbbi években főleg az iparilag fejlett mezőgazdasággal rendelkező országokban az élelmiszer-túltermelést a közvetlen energiahordozó céljára termesztett biomasszával tervezik levezetni. Nő az energetikai célra termesztett cukorrépa, édescirok, faapríték, burgonya (szeszkrumpli), manióka, gabonafélék, stb. termelése, sőt a kifejezetten energetikai célra nemesített növények (pl. elefántfű, stb.) termesztésének mennyisége.

Forrás:
www.kekenergia.hu
Non-profit megújuló energiákat ismertető oldal

A biomassza energiatartalma hasznosítható:

• Közvetlen tüzeléssel, előkészítéssel, vagy előkészítés nélkül.
• Kémiai átalakítás (elgázosítás, vagy cseppfolyósítás) után éghető gázként, vagy folyékony üzemanyagként.
• Alkohollá erjesztéssel üzemanyagként.
• Növényi olajok észterezésével biodízelként.
• Anaerob fermentálás után biogázként.

Cellulóztartalmú biomasszák összetétele:

           Mezőgazdasági hulladék

   - Cellulóz 43%
   - Hemicellulose 27%  
   - Lignin 17%
   - Egyéb 13%

                                         Fahulladék

                                           - Cellulóz 45%
                                           - Hemicellulose 25%
                                           - Lignin 22% 
                                           - Extraktives 5%
                                           - Salak 3%

            Kommunális szemét

    - Cellulóz 45%
    - Salak 15%
    - Lignin 10%
    - Hemicellulose 9%
    - Egyéb szénhidrát 9%
    - Protein 3%
    - Egyéb 9%

                                                                Energiafű pelle

                                             - Cellulóz 45%
                                             - Hemicellulose 30
                                             - Lignin 15%
                                             - Egyéb 10%

 

 

Forrás:
www.kekenergia.hu
Non-profit megújuló energiákat ismertetõ oldal